|
Children of Distance
Kedves naplóm
Refrén:
Ha rám gondolsz
Ha megcsókolsz
Ha megbántasz, mosolyoddal kárpótolsz
Ha már nincs tovább
Ha nincs már több
Egy lap őrzi emlékül mit is rejt a könny
1. Versszak: (Horus)
Egy könny, egy könyvbe zárva
Mint a rab ki nem szabad, de jóra várva száll
Nem kell tanár a szív nyelvén
Ért aki érez, én miért ne tenném?
Várj, csak egy pillanat,
Amíg végig simítom az arcodat
Gyere ülj ide mellém, hadd súgjak valami
A kapocs közöttünk mi kettőnket alakít
Nem kell más, nem érdekel senki
Tőlem Téged senki nem tud elvenni
Hogy veled maradok-e? Tudod a válasz...
Amíg csak élek mindig nyújtom a támaszt
Itt vagy mellettem, más nem számít
Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít
Ha elmennél, nem lenne értelme
Folytatni többé nem kelnék életre!
…
Ha látlak kiráz a hideg, de félek
Hogy elmész, maradj itt ennyire kérlek
Ne menj el vigyázz mindig rám,
És fogd meg a kezem ha rossz útra lépek
Refrén:
Ha rám gondolsz
Ha megcsókolsz
Ha megbántasz, mosolyoddal kárpótolsz
Ha már nincs tovább
Ha nincs már több
Egy lap őrzi emlékül mit is rejt a könny
2. Versszak: (Shady)
Hozzád fordulok kedves kis naplóm
Látom nem érted, hogy miért vagyok padlón
Az életem angyali hangját hallom
Mindig látom, ahogy kilép az ajtón
Ő az első szó, ő az utolsó
Mikor felkelek reggel, és a fejem lehajtom
Ő az egyetlen érték, és összes jó
Kinek emlékét őrzöm, és meg is tartom
S ha egyszer majd elmúlnak az írós napjaim
Ő marad a nyom, naplóm lapjain
Hozzá szólt millió szerelmes balladám
Dalban mondanám, ha tudnám, bár hallaná
Betelt száz lapom, hogy leírtam bánatom
Várom a napot mikor újra láthatom... hm...
Mikor újra láthatom...
Már években számolom, a múlt olyan csalóka,
De már boldogan írhatok a kedves kis naplómba
Mert végre itt vagy! Kérlek ne engedj!
Élni szeretnék, de nélküled nem megy!
Ölelj erősen, hogy a magányt megfojtsam
Vigyázz rám kérlek, nehogy elrontsam
Bújj mellém, jó így, csak összefonódva
Védjük kis világunk a világtól óvva
Refrén:
Ha rám gondolsz
Ha megcsókolsz
Ha megbántasz, mosolyoddal kárpótolsz
Ha már nincs tovább
Ha nincs már több
Egy lap őrzi emlékül mit is rejt a könny
3. Versszak: (Carp-E)
Ez a naplóm, én vagyok, a lapokat kitépném
Csak ott legyek veled, és tudd hogy miért én
Átadom neked, ez volt a rejtekem
Rejtőzz most jól ott benne el velem
Most nem vagy itt nekem, hisz nem is létezel
Egy olyan lány vagy kit a magány képzel el?
Nem!!! Érzem, ahogy hozzám érsz gyengéden
Mosolyogsz rám, nem felejtem el, ezt még nem
Ettől nem féltem, azóta sem bánom
Megérte évekig téged megvárnom
Megfogadtad, amit eddig még senki sem
Hogy örökké mellettem, neked elhiszem
Benned még megbízom, megbízhatsz bennem is
Azt hogy szeretlek, elmondhatnám szebben is
Ne félj kérlek, én már nem hagylak el téged
Ha lankad az érzés, a gondolat eltéved
Úgy vagyok veled, más nem is jut eszembe
Te engem szeretsz, és nem kell más nekem se
Én őrködök feletted, minden nap várlak
Megnyugodhatsz, mert a szívembe zárlak
Szeretlek... emlékszem, te mondtad
Hiszem, hogy szeretsz, a láng újra belobbant
Tudom az érzések bennünk még így élnek
Mondd, hogy nem álmodtam! Kérlek ígérd meg!
Refrén:
Ha rám gondolsz
Ha megcsókolsz
Ha megbántasz, mosolyoddal kárpótolsz
Ha már nincs tovább
Ha nincs már több
Egy lap őrzi emlékül mit is rejt…
Ha rám gondolsz
Ha megcsókolsz
Ha megbántasz, mosolyoddal kárpótolsz
Ha már nincs tovább
Ha nincs már több
Egy lap őrzi emlékül mit is rejt a könny
|